Hazánkban a bivalyt magyar-bivalyként, vagy házi bivalyként emlegetik. A magyar házi bivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly, az arni-bivaly volt. A Kárpát-medencébe minden valószínűség szerint már a népvándorlások során, mint igavonó állat került. Ereje szinte hihetetlen: 2 bivaly ökör vontatási erőben 4 szürkemarha ökör erejével is felér. Tömeges elterjedését igazából a török háborúk idejére tehetjük, mivel a bivalyokat a török haderőben – az előbb említett nagy igavonó erejüknek köszönhetően- ágyúvontatásra használták.

Mivel a bivaly még a szürke marhánál is igénytelenebb állat. Lelegeli a kákát, a nádat, a mocsári füveket és kimondottan szereti a nedves lápos területeket, gyorsan elterjedt a Kárpát-medence területén. A bivaly járása jellegzetesen lomha, de szükség esetén meglepően gyors futásra is képes. Hangja a bőgés-röfögés közötti hangra emlékeztet. Úgy a tehenek, mint a bikák jellegzetes sötétbarna (fekete) színűek. 

Jellemzői

• Marmagassága 150-180 cm.
• A tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600-700 kg, az ökröké 500-800 kg.
• Félhold alakban hátrafelé hajló fekete szarvai átlagosan 30-50 cm közöttiek. A szarvak görbületének elülső felülete haránt redőzött, míg hátsó felülete sima.
• A jelenlegi országos állomány 1500 körüli.

A magyar házi bivaly elsősorban Erdélyben és a Dunántúl déli részén terjedt el, de az ország több területén is megtalálhatók. (Pl. Homokhátság, Mezőtúr, Hortobágy). Általában magángazdaságok, kis tenyésztők foglalkoznak tartásával. 

Használhatósága

• Haszna elsősorban igaereje. Ereje 2 ökörnél is nagyobb. Szívesen alkalmazták a mezőgazdaságban.
• A bivaly teje kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és egyes kutatások szerint vitamintartalma is magasabb. Erdélyben, napjainkban is sok helyen fogyasztják. Nagy zsírtartalma (5-6 %, de lehet 8% is) miatt a bivalytej kiváló alapanyaga a híres mozarella sajtnak. Ilyet gyártanak Mezőtúron, ahol tejtermelő bivalytelepet hoztak létre
• Húsa nagyon ízletes, de kicsit rostosabb, vörösebb színű, és mind foszforsavakban mind vasban gazdagabb a közfogyasztásban lévő marhahúsnál.
• bőre hasonló a szarvasmarha bőréhez, így felhasználása is hasonló,minőségi lábbelik, bőrruházat, táskák, bőröndök, és egyéb bőrárúk készülnek belőle, de a korlátozott bivaly létszám miatt csak kis mennyiséggel lehet számolni.
• természetvédelmi feladatokban is hasznosítják, például Mórahalom melletti Széksóstó elmocsarasodása és a nádasok felszaporodása következményeként a nyíltvizű tó felülete lecsökkent, majd a bivalyok megjelenése után azok taposása és a vízi növények legelése miatt ismét nőtt a nyílt víz felülete, visszatértek az ott fészkelő madarak is.
• Turisztikai vonzerőként is tarják manapság.

Létszámuk, életterük:

1911-ben 155 192 bivaly élt, 1935-ben a megcsonkított országban már csak 7069-es számláltak. A XX. század elején Mezőhegyesen volt törzstenyészete, később a Nagykanizsai Állami Gazdaság és a Hortobágyi Nemzeti Park alapított bivalygulyát. Ma, mint genetikai tartalékot és kultúrtörténeti emléket őrizzük. Jelenleg országos szinten tervszerű tenyésztésével nem foglalkoznak. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén, főleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén él. A kápolnapusztai bivalyrezervátum Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzési feladatokat is ellát, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park is hasonló feladatokat lát el. Egyre több magántenyésztő és gazdasági társaság is foglalkozik bivalytenyésztéssel. Létszámuk nálunk 1500 egyed körüli