A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. A fajta az 1800-as években jött létre. 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Summadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan nagy sikerrel tette, hogy az 1840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyarfajta: a mangalica, mely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.

Jellemzői:

• Típusai:
  • szőke mangalica,
  • fekete mangalica (kihalt)
  • vörös mangalica
  • Fecskehasú mangalica
  • Vadas mangalica
• Szaporasága 4-8 csíkos kismalac
• tömege elérheti akár a 150 kg-ot is

Külleme

A mangalica legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egész teste durva, forgácsszerű szőke szőrrel borított. A szőr köntös nyáron vékonyabb és simább, télen vastagabb, durvább és jobban göndörödő.

Tartása

Igen ellenálló, edzett, rideg tartást jól tűrő fajta. Az 1800-as években, különösen a nagy tölgy-és bükkerdőkben kiterjedt volt a „makkoltatásos” tartás. Hízodalmas, gyorsan zsírosodó típusú. Egy 150-160 kilogrammos hízó akár 70 liter kisütött zsírt is ad az egyéb húsfélék és szalonna mellett. A világ legzsírosabb sertése.

Története

A fajta virágkorát az 1950-es évekig élte, komoly exportsikereket hozott a magyar sertéstenyésztőknek. A fogyasztói szokások megváltozása és a hússertések elterjedése miatt jelentőségét az 1960-as évekre elvesztette és az egyed szám rohamosan csökkeni kezdett.

1991-ben a mangalica teljes kihalás stádiumába jutott, kevesebb, mint 200 db tenyészállat volt a világon. Az erőfeszítéseknek hála ez a tendencia megfordult és tenyészállatok száma 2010-ben meghaladta a 7000 kocás létszámot.

Ma Magyarországon mindegyik mangalicatenyészet a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének folyamatos ellenőrzése alatt áll, ezek adják a mai mangalica sertések 95-98 százalékát. A magyar és spanyol piac képes lenne 50.000 darab sertés felvásárlására is, de ezt az egyedszámot ma még nem tudjuk produkálni, tehát bőven van teendő.

Felhasználása

Az állat gyakorlatilag minden részét fel lehet dolgozni. A húsából előállított termékek népszerűsége egyre növekszik. A csontos comb és lapocka és a kicsontozott karaj a Spanyolországba kerül exportra, ahol spanyol mangalica termékek készülnek belőle. Egyéb áruk, mint például a szalámit, szalonnát, kolbászt, zsírt hazai húsfeldolgozók készítenek elsősorban Szegeden és Pécsett.

A spanyol és magyar termékek adalékanyagok nélkül magas minőségben, hagyományos receptúrák alapján készülnek. Csak pedigrés állatokat használnak fel a gyártáshoz, ezért csak lassan lehet felszaporítani az állományt és a gyártás mennyiségét, a minőségi követelmények lazítása nélkül.