A magyar szürke (Bos primigenius taurus hungaricus) valódi hungarikum, Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállat. 1960-as években érte el a fajta létszáma a mélypontot, azóta szerencsére emelkedik.
A tehenek súlya 550-600 kg, a bikáké 700-900 kg
Izomzata szívós és erős
Színe kortól függően változik.
A borjak pirók (mogyoró) színűek, majd 6-8 hónapos korukra már teljesen szürkékké válnak.
A kifejlett állat az ezüst szürkétől a sötét daruszínig terjedő színárnyalatban fordul elő.
A bikák 3-4 éves korára kialakul az ún. kormos szín: nyakuk, első lábuk elülső része, válluk egy része, marjuk, mellkasuk, hasuk oldala és alja feketével színezett, vagy teljesen fekete, szemük körül sötét karika, ókula van.
Az állatokat ridegen tartják, azaz hagyományosan április 24-én, Szent György napján hajtják ki, és az első hóig kint maradnak. Ez alatt az idő alatt nem kapnak abrakot, vagy más kiegészítést. Télen szénát, kukoricaszárat és takarmányszalmát esznek. A csak természetes növényi táplálékot fogyasztó és ez által garantáltan BSE-mentes marha húsa a Nyugat-Európában megjelent kergemarhakór miatt mára jelentősen felértékelődött.
A XIII-XVIII. század között a legkiválóbb hústermelő volt Közép-Európában. Külföldi kivitele már a középkorban is jelentős volt, évente kb. 100.000 példányt hajtottak lábon külföldi piacokra. Kereskedelmi értékén kívül is jelentős szerepet játszott a mindennapi életben.
Csontjából enyvet főztek,
Marhafaggyúból készült gyertyával világítottak,
Bőréből ruhadarabokat, bocskort, tarisznyát, ostort,
Szarvából pedig pásztorkürtöt, orvosságos edényt, sótartót készítettek.
A mezőgazdaságban bekövetkezett változások miatt azonban a szürkemarha nagyarányú kereskedelme megszűnt és az állomány fokozatosan csökkent. Sokáig használták igavonóként, de a mezőgazdaság gépesítése miatt már erre sem volt szükség, ezért sok gulyát felszámoltak. A II. világháborút követően megszüntették a tenyésztést, mert az akkori vezetés úgy gondolta, hogy a magyar szürke nem veheti fel a versenyt a modern fajtákkal. Ezért a '60-as évekre az állomány létszáma vészesen megfogyatkozott és néhány háztájiban tartott egyeden kívül csak három állami gazdaságnak volt gulyája, összességében 200 tehénnel és 6 bikával.
Ma eredetiségének megtartására ügyelnek gondosan, amit az Európai Bizottság 2011. december 9-i oltalom alá helyezésével is segít. Ez valamennyi EU-s fogyasztó számára jelzi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, így a fogyasztók körében is nagyobb bizalmat élvez, valamint a névbitorlókkal szemben is védelmet biztosít, hiszen a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja, s a magyar terméket beazonosíthatóvá és a köztudatban is megkülönböztethetővé teszi. Így rajtunk kívül már egész Európában büszkék a szürkemarhánkra.
Ennek velejárójaként a hamisítása is megkezdődött, ezért a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete kidolgozta a 2003 óta működő eredetigazolási és terméktanúsító rendszerét, ami kizárólag olyan húsra, illetve termékre kerülhet fel, amely bizonyíthatóan Magyar Szürkemarha fajtájú állatból származik, és a Tanúsító Testület igazolja azt. A Tanúsító Testület a kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékeket szúrópróbaszerűen DNS-vizsgálattal is ellenőrzi. Az állatállomány létszáma nálunk 2500 körül változik.
Jelentősége ismét emelkedő, a haszonállatként tartása mellett az egész országban elterjedt a turisztikai szempontok miatti tartása. E miatt nagyon nehéz megítélni a jelenlegi állomány létszámát, a génállományt fenntartó tenyészetek mellett pár ezres állományt lehet találni az országban különböző magán és kisgazdaságokban.
Magyar Konyha Termelői Díj - 2014
Termékeink
országszerte
elérhetők
viszonteladóinknál
Központi iroda
2345 Apaj, Géptelep 42.
E-mail: szomord@szomorfarm.hu
Telefon: +36 24 408 369
Húsüzem, termékértékesítés termékkel kapcsolatos érdeklődés:
2344 Dömsöd, Tassi út 57.
Mob.: +36 20 252 8726
E-mail: szomor.hus@szomorfarm.hu
Telefon: +36 24 438 008
Fax: +36 24 438 008