A magyar szürke (Bos primigenius taurus hungaricus) valódi hungarikum, Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállat. 1960-as években érte el a fajta létszáma a mélypontot, azóta szerencsére emelkedik.

Alapvető jellemzői

• A tehenek súlya 550-600 kg, a bikáké 700-900 kg

• Izomzata szívós és erős

• Színe kortól függően változik.

  • A borjak pirók (mogyoró) színűek, majd 6-8 hónapos korukra már teljesen szürkékké válnak.

  • A kifejlett állat az ezüst szürkétől a sötét daruszínig terjedő színárnyalatban fordul elő.

  • A bikák 3-4 éves korára kialakul az ún. kormos szín: nyakuk, első lábuk elülső része, válluk egy része, marjuk, mellkasuk, hasuk oldala és alja feketével színezett, vagy teljesen fekete, szemük körül sötét karika, ókula van.

Tartása, élelmezése 

Az állatokat ridegen tartják, azaz hagyományosan április 24-én, Szent György napján hajtják ki, és az első hóig kint maradnak. Ez alatt az idő alatt nem kapnak abrakot, vagy más kiegészítést. Télen szénát, kukoricaszárat és takarmányszalmát esznek. A csak természetes növényi táplálékot fogyasztó és ez által garantáltan BSE-mentes marha húsa a Nyugat-Európában megjelent kergemarhakór miatt mára jelentősen felértékelődött.

Története

A mezőgazdaságban bekövetkezett változások miatt azonban a szürkemarha nagyarányú kereskedelme megszűnt és az állomány fokozatosan csökkent. Sokáig használták igavonóként, de a mezőgazdaság gépesítése miatt már erre sem volt szükség, ezért sok gulyát felszámoltak. A II. világháborút követően megszüntették a tenyésztést, mert az akkori vezetés úgy gondolta, hogy a magyar szürke nem veheti fel a versenyt a modern fajtákkal. Ezért a '60-as évekre az állomány létszáma vészesen megfogyatkozott és néhány háztájiban tartott egyeden kívül csak három állami gazdaságnak volt gulyája, összességében 200 tehénnel és 6 bikával. 

Ma eredetiségének megtartására ügyelnek gondosan, amit az Európai Bizottság 2011. december 9-i oltalom alá helyezésével is segít. Ez valamennyi EU-s fogyasztó számára jelzi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, így a fogyasztók körében is nagyobb bizalmat élvez, valamint a névbitorlókkal szemben is védelmet biztosít, hiszen a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja, s a magyar terméket beazonosíthatóvá és a köztudatban is megkülönböztethetővé teszi. Így rajtunk kívül már egész Európában büszkék a szürkemarhánkra.

Ennek velejárójaként a hamisítása is megkezdődött, ezért a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete kidolgozta a 2003 óta működő eredetigazolási és terméktanúsító rendszerét, ami kizárólag olyan húsra, illetve termékre kerülhet fel, amely bizonyíthatóan Magyar Szürkemarha fajtájú állatból származik, és a Tanúsító Testület igazolja azt. A Ta­nú­sí­tó Tes­tü­let a kis­ke­res­ke­del­mi for­ga­lom­ba kerülő ter­mé­ke­ket szú­ró­pró­ba­sze­rű­en DNS-vizs­gá­lat­tal is el­len­őr­zi. Az állatállomány létszáma nálunk 2500 körül változik.

Jelentősége ismét emelkedő, a haszonállatként tartása mellett az egész országban elterjedt a turisztikai szempontok miatti tartása. E miatt nagyon nehéz megítélni a jelenlegi állomány létszámát, a génállományt fenntartó tenyészetek mellett pár ezres állományt lehet találni az országban különböző magán és kisgazdaságokban.